
Prológus
Ha valaki azt mondja, hogy idővel minden helyre jön, az hazudik. Nem csak
idő kell. A sebek nem gyógyulnak be, ha nem foglalkozol velük. Idő kell és
valaki aki segít neked, aki nem hagyja,hogy össze zuhanj és veled van,
történjen akármi.
Ha ez a személy hiányzik az életedből, űrt érzel
magadban és minden pillanatban egyre inkább azon gondolkozol, hogy nincs
miértje ennek az egésznek.
A sebek
beforrnak. Az emlékek nem múlnak el. Velünk maradnak, a démonjaink őrzik őket
és amint lehetőségük van felkaparni a sebeket, megteszik. Urrá lesznek rajtunk
és semmit nem tehetsz ez ellen. Összezuhansz és akaratod ellenére is véget
akarsz vetni mindennek. Soha sem tudhatod, hogy egy - szerinted - biztos pont az életedben mikor gondolja úgy,hogy elég erős vagy és egyedül is folytatni tudod. A családod nem lesz mindig veled. Kell valaki aki szeret téged, és te is szereted őt. Akivel a démonjaid jóba vannak. Aki mellett igazán boldog vagy, aki minden egyes érintéssel elvarázsol, valaki aki őszintén szeret.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése